Gaspard Messner

Név: Gaspard Messner
Becenév: Gas, GM
Kor: 25
Csoport: Felnőtt
Egyéni titulus: Különleges igazgató
Foglalkozás: Maryland iskola igazgatója, manager

~ • ~

Jellem:
Igazából eléggé macsó, jellemre is kinézetre is, de ettől függetlenül tud nagyon komoly is lenni. Szereti a nőket, ez nem is kérdés, és a fiatalsága miatt, őt is szeretik a nők. Elég sok emberrel kikezd, nem szégyenkezik, azért sem ha esetleg az illető esetleg hat évvel fiatalabb tőle. Kedves. Naiv, ha eltalálnak nála bizonyos pontot, félrevezethető és sebezhető is. Mindig azt csinálja, amit ő szeretne, sosem hallgat másokra. Aki nem tetszik neki, azzal igen elutasító. Ha felbosszantod, nem jól teszed, mivel megmozgat minden követ azért, hogy a későbbiekben neked rosszabb legyen.

Kinézet:
177 cm magas, barna szemű és hajú. Öltözködését illetően mindig elegáns, ha nem így akkor úgy. Jobb karján található egy tetoválás, amin az ő nevének a kezdőbetűje szerepel. Szereti az egyszerű színeket, a színes dolgokért nincs túlzottan oda. A nők bomlanak érte, hiszen az a nézés és az a mosoly… majdnem minden őt el tud kábítani vele. Ami a legjobb, hogy imádja ezt csinálni. Mivel van elég pénze, ezért márkás cuccokba jár.

~ • ~

Hozzászólás:

Az órámra pillantottam. Tizenöt óra öt perc. Felkaptam a kabátomat, a tükörhöz léptem és megigazítottam a felzselézett hajamat. Ugyebár fő a megjelenés, utána a többi. Úgyis először azt nézik meg. Ennyi év után már kitapasztaltam. Hogy mennyi év? Hát… úgy amióta olyan családba születtem. Apám pénzes ügyvéd volt, anyám pedig könyvelő. Jól rendezték aztán az egy szem örökös, én, életét.
Szóval, lassan elindultam, finoman becsuktam és zártam magam mögött az ajtót, majd körülnéztem. Nagyot szippantottam a levegőből, már szerencsére nincs olyan túlzott hideg, szóval nyugodtan járhatok lazább cuccokba is. Aprón elmosolyodtam. Néhány ember végignézett rajtam és a házamon. H át igen, ezzel jár, ha valakinek van pénze és meg tudja becsülni. Mellesleg éppen az egyik haverommal vagy úgymond „üzlettársammal” találkozom út közben, legalábbis felveszem autóval, aztán pedig egy megbeszélésre kell mennünk. Ettől függ, hogy megkapom e a következő manageri munkámat vagy sem. Erre viszont nem túl nehéz a válasz, azt hiszem.
Beszálltam a fekete BMW-mbe, beállítottam a visszapillantót, majd elindultam. Kicsit gyorsabban a megengedett sebességnél, de ismertem már annyi a környéket és a rendőrséget hogy tudjam, nem fognak elkapni. Csak pár utcával arrébb kellett hajtanom. Egy hasonló kinézetű csávó állt az egyik nagyobbacska ház előtt. Leparkoltam mellette.
-James! Szedd a lábad, mert ha miattad késünk el, tudod mi lesz a vége.
Az iskola óta legjobb barátom volt. Egykorú velem, szintén manager és az én társam. De ami azt illeti, kevesebbet keres tőlem, szóval… én jobban végzem a munkámat, mint ő. Legalábbis ez azt jelenti, vagy valami hasonlót. Be is ugrik mellém az autóba.
-Gas, ne ideg bajoskodj már. Nagyon jól tudod, hogy rengeteg időnk van még. Úgyis késik.
Attól függetlenül, eléggé idegesen érzem magamat, mivel egy nem hétköznapi emberrel fogunk tárgyalni. Egy kínai jön hozzánk, és nagyon remélem, hogy tudni fog angolul. Hogy mit keres egy kínai itt? Azt akarja, hogy futtassam be a zenekarját és a tánccsoportját. Azt hiszem, menni fog. Ezekben a dolgokban még sosem vallottam kudarcot eddig.
-És… meghúztad már a nőt… hogy is hívják? Emilia?
Vigyorog rám. Kicsit elmerengtem a kérdésén, majd gyorsan vállba is ütöttem. Emilia az egyik tanár az iskolából, és elég sokat járogatunk össze. Jó nő.
-Áh, hagyjad már. Totál ráillene ez a 40 éves szűz elnevezés.
Legyintek. Hát igen, nálunk épp most úgy megy, ha valaki nem kap meg egy nőt két hét alatt, akkor az már tabu téma. Azt hiszem, érdekes személyiségek vagyunk mi ketten. És ami azt illeti, ezt nem is bánom túlzottan.