Utca

A legtöbb utcai táncot itt gyűlik össze esténként és kezd el táncolni. A hangulat általában mindig jó, aki egy kis pörgést szeretne, mind ide fog jönni.

Csak egy inget kaptam magamra, majd kiléptem az ajtón. Be is vágtam azt magam mögött, anyám jól utánam is ordított, hogy mit vagdosom azt a szerencsétlent. Kicsit felvont szemöldökkel néztem vissza az ablak felé, mert tudtam, hogy utánam néz. Imádtam őt, csak nem mindig tudtam jól kifejezni. Azért remélem érzékeli. Majd hazafelé veszek neki egy szál virágot, hátha megörül.
Szóval, zsebbe dugtam kezemet, majd elindultam az utcán felfelé. Reménykedtem benne, hogy ma is lesz egy kis akció fent, mint minden este. Jó, még nincs túlzottan este, de azért reménykedem, hogy lesz valami.
Félúton járhattam a kijelölt célponthoz, amikor úgy döntöttem, előkotrok a zsebemből egy cigit. Ma vettem, úgyhogy teljesen biztos voltam abba, hogy van nálam. A földet figyeltem, semmi mást. Csak haladtam előre, hiszen már úgy ismertem ezt az utcát, mint a tenyeremet. Aztán valami furcsába ütköztem. Hirtelen felpillantottam és felvont szemöldökkel néztem végig a lányon vagy inkább nőn. Igen, azt hiszem már egyszer találkoztam vele egy utcai verseny során, viszont… akkor sem ápoltunk már túl jó kapcsolatot. Szóval véletlenül beleütköztem, úgyhogy azt hiszem, halálra vagyok ítélve.
-Jobbkéz szabály.
Apró mosollyal az arcomon próbáltam lecsitítani kicsit a kedélyeket, legalábbis azokat amiket gondoltam, hogy kivált a lányból ez az ütközés. Nem tudtam mi a neve, hirtelen eszembe sem jutott meg nem is jegyeztem meg legutóbb. Azt hiszem, nem is említette. Legalábbis nem vagyok benne túl biztos. Na lényegtelen. Biccentettem egyet, aztán pedig meggyújtottam a cigimet. Végre, nikotin. Most ezen kívül semmi nem érdekel.

Beleszívok a cigibe, kifújom finoman a füstöt, majd a lányra nézek. Egy pillanatra a szemébe, aztán pedig láthatóan végigszemlélgetem. Nem vagyok szégyenlős, alap hogy ilyet csinálok.... mivel pasiból is vagyok. Kicsit elmerengek, még mindig nem jöttem rá teljesen, hogy ki lehet ő, mi lehet ő . A nevére konkrétan nem emlékszem, nem is erőlködöm, hogy eszembe jusson.
-Nem mondhatnám, hogy olyan nagy baj.
Felvont szemöldökkel néztem, ahogy kikerül és elindul. Nem értettem, min húzta fel magát, amikor még egészen tűrhető voltam ezzel a hangnemmel. Nem tudom, mennyire érdemes, de megfordulok és utána iramodok. Mellé szegődöm és megvonom a vállamat, majd megpróbálok válaszolni az előbb tett kijelentésére.
-Képzeld tudom. Azt viszont nem vágom, hogy mi bajod van velem. Nem is ismersz.
Kicsit széttárom kezeimet, majd még egy utolsó szívok a cigiből, és előre pöckölöm. Nem, nem fogok hagyni Lara-t nyugton, most legalábbis biztos, hogy elkísérem egy darabig. Hacsak nem húz fel vagy nem üldöz el. Bár az utóbbival nem túl sok mindent tud elérni.
-Szóval?
Kérdem újra. Remélem nem vagyok számára túl idegesítő. Amúgy szép látvány, nem mondhatnám, hogy nem kellene egy ilyen, viszont ki tudja, mit hoz még a sors. Lehet, hogy éppen ellenségek leszünk. Ezen kezdem el jártatni a fejemet, miközben várom a válaszát, már ha lesz olyan.

Nem vagyok az a fajta, aki csak úgy bármit is abbahagy egy perc vagy éppen másodperc alatt. Zsebbe dugott kézzel szinte rohanok utána, de szerencsére sikeresen utol is érem és már nem szükséges az a nagy rohanás. Nők....
-Nézőponté.
Visszamosolygok halványan. Látom rajta, hogy nem éppen tetszik neki a társaságom, de hát... pont azért csinálom azt hiszem. Kicsit elmerengek azon, hogy miért is vagyok én ilyen zaklató egyéniség, de nem tudok rájönni az a baj.
-Jól van. Akkor kezdjük tiszta lappal. Tehát... senkinek senkivel semmi baja.
Kicsit érdekes lett a megfogalmazás. Elvigyorodom cinkosan, majd ismét végignézek rajta. Nem is tudom, hogy most mit gondoljak. De azt igen, hogy tuti nem fog neki tetszeni ez a tisztalapos cucc.
-Ohh, vágom. Éppen én is arra megyek, úgyhogy szívesen elkísérlek.
Nem vagyok tolakodó áh, egy kicsit sem. Ha el akarnak küldeni és én nem akarok menni, akkor nem fogok. Igazából mindig is ilyen voltam. Szerettem a helyzetet tisztázni és ami azt illeti, sosem volt senkinek se nagyobb baja velem. Na jó, ez most hazugság, de körülbelül. Kíváncsi szemekkel nézek rá, nem is veszem le róla a pillantásom.
-Az utca végén lesz megint egy összejövetel. Nem jössz el megnézni?
Persze utcai táncosok, de gondolom, hogy ezt ő is sejti. Kicsit kedvesebb hangnemben szólok most, jó lenne, ha ott lenne azért.

Nem zavartatom még mindig magamat. Csak haladok Lara mellett, akin persze észreveszem, hogy éppen már a hátára kíván. Közben egy cigit veszek ismét elő, majd meggyújtom. Nikotin függő vagyok igen. Elég sokat dohányzom mostanság főleg.
A nézőpontos dologra már nem válaszolok, csak vállat vonok. Mit lehetne erre egyáltalán még mondani? Aztán ismét egy vigyor jelenik meg az arcomon a "nyomulós" témával főleg.
-Én nem nyomultam. Csak mint ember-emberrel beszélgetni próbáltam. Viszont látom, hogy valaki ma nagyon durcás.
Felvont szemöldökkel pillantok rá. Kicsit kacér a pillantás amit rávetek, és ez még akkor is megmarad amikor beleszívok egyet a cigibe, majd finoman kieresztem a füstöt a számon. A fejemet kezdem el rázni a boltos meg az arra lakós dologra.
-Jah, nem...
Az összejövetelt már az imént említettem, és nem szoktam túlzottan ismételgetni magamat. Az pedig, hogy ő milyen nagy hévvel kezd el kérdezgetni tőlem, egészen meglep. Nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekli ami mondok.
-Ahha, Az, hogy kik lesznek nem tudom. Nem mondták, csak írtak sms-t hogy 20 perc múlva kezdődik. Avagy most már csak egy 10 perc.
Pillantok a telefonomra, majd aprót bólintok és mosolygok is. Amikor pedig ő elmosolyodik... hát meglepő.
-Jéé, tud valaki azért kedvesebb is lenni...
Persze csak viccelek, ezt remélem ő is hallja a hangomon. Kicsit elmerengek, hiszen a kérdésemre végül is nem válaszolt konkrétan.
-Akkor... eljössz?

-És? Miért, leharapod a fejemet, ha veled megyek tovább. Nem vagyok benne biztos, hogy tudsz ártani nekem.
Pimaszul elvigyorodom. Ma eléggé vicces kedvembe vagyok ami azt illeti, bár van olyan megjegyzésem amit nem gondolok viccnek, inkább gúnyosan közlöm. Imádom, ha az emberek le akarnak rázni magukról, de nem megy nekik.
-Tényleg? Akkor szeretném látni majd egyszer a kedves éned is.
Oldalvást pillantok Larára. Látom rajta, hogy megcsillannak a szemei amikor a táncról van szó. Örülök annak, hogy azért eljön velem. Tudom melyik banda lép fel, tudom, hogy még elég kezdők, de attól függetlenül egészen jók. Már... és még csak nemrég álltak össze. Megállok mellette, egyik lábamat hátra behajlítom és nekitámasztom a falnak. Összefonom kezeim, majd mikor elkezdődik a zene, az egyik lábammal ritmusra kezdek el dobbantgatni. Csak halkan, inkább amolyan magamnak csinálom mert jó dolog ez. Most ha tehetném, én is táncolnék. Viszont annyira azért mégsem akarom elkötelezni magamat, vagy valami ilyesmi.
-Jah, tom. Próbáltak becsalogatni a bandába, de nem mentem. Senkihez nem állok be...
Szabadon úszó vagy szabadon futó (ahogy jobban tetszik) vagyok. Nem érdekel más magánélete, csak az enyém. Nem érdekel más csapata, ha egyszer belépek valahova, az a saját csapatom lesz csak. Maximum managernek bemehetnék, de az meg túl sok melóval meg túl sok ismerkedéssel jár. Felpillantok Larára, elvigyorodom cinkosan.
-Te melyikben táncolsz?

Igyekszem megpuhítani az embereket, csak hát nem mindig sikerül. Legalábbis velem szembe. Hátha velem szembe kicsit kedvesebb lesz, de azt is a maga módján persze.
-Hú! Te valami mutáns vagy?
Vigyorgom el magamat a fejleharapos dolog után. Láthatóan most már egyre többet viccelődöm vele, remélem azért nem szedi le ez miatt sem a fejemet, mivel... láthatóan... hú. Aztán végigsimít az arcomon. Kiráz a hideg is.
-Hmmm... Örülök, hogy így gondolod.
Most megkönnyebbültem komolyan. Aztán csak figyelem és figyelem. Nem szólok egy kis ideig semmit. Kicsit belemerülök abba, amit elmesél és amiket előtte mondott. A gondolataim most... szerteszét kuszálnak. Na meg, kicsit olyan furcsán is érzem magam mellette. Nem rossz furcsán, jó furcsán.
-Akkor egyszemélyes csapatod van?
Néztem rá hirtelen amikor befejezte azt a mondatát, hogy senkivel nem áll össze. Viszont körülbelül én is ezen az állásponton vagyok. Nem szeretem ha meg akarják mondani, mit csináljak. Őszintén... És ami a legjobb, hogy kiderült, hogy van még egy közös pontunk Larával.
-Igazából én sem tudom a tiéd. Amúgy Asher.
Nyújtok kezet. Nem tudom, hogy elfogadja e, ha nem az se gond, hiszen... nem vagyok az aki ilyen dolgokra sértődékeny meg ilyesmi. Kíváncsian várom az ő nevét is, így legalább még eggyel több infóhoz jutok vele kapcsolatban.

John & Roby

Egy hatalmas pocsolyát kerülök ki az utcán, miközben igazán semmiségeken gondolkodom. Fogalmam sincs, hogy hol lehetnek a srácok. A mobilomra ugyan küldtek egy üzenetet, hogy ma est találkozzunk valahol, csakhogy a helyszínt elfelejtették velem közölni és már ókák óta nem tudom egyikőjüket se elérni. Remélem nincs bajuk, mert én aztán nem fogom kihozni egyikőjüket sem a börtönből, már megint.
Ekkor nekem jön egy pasas, amire én hangosan kinyilvánítom felháborodásomat, nem éppen esztétikus szavakkal. Az utcán ezekre a szavakra senki sem kapja fel a fejét, mivel már megszokott dolog az ilyesmi. Nincs rajtam semmi flancos ruha, mivel az olyanokat nem is kedvelem túlzottan. Melegítő nadrág és póló, felette pedig egy pulcsi, a kissé hűvösebb időre való tekintettel. A cigimbe még utoljára jó mélyen beleszívok, majd a közeli kukák egyikébe dobom és már tovább is haladok. Néhány szegényes bolt kirakatát nézegetem, amik nem igazán kötik le a figyelmemet. Valamit csinálni kéne. Na de mit. Leülök az egyik padra, amit meglátok és kissé összébbhúzom magamat, kapucnimat felhúzom a hajamara,, így az most nem tesz engem felismerhetővé. A húgom ma nagyon kiidegelt. Komolyan, hogy lehet valaki ennyire...ennyire idegesítő. Megpillantom az egyik haveromat, amint a kocsijából száll épp kifelé.
- Szia Tom!
Köszönök neki.
- Csá kislány! Mi szél hozott erre? Remélem mostanában jó voltál és elkerülted a zsarukat.- Nyugi, tiszta vagyok.
A nyomaték kedvéért mág fel is emelem a kezemet és közben szélesen elvigyorodom. Nem monthatnám, hogy rég találkoztunk, sőt. Mivel úgy tekintek rá, mintha a bátyám lenne, így sokat hülyülünk együtt, Ő pedig midnig megvéd engem bármitől. Bár szerintem nem kell engem megvédeni, de azért mindig örülök, ha mellettem van. Ő is úgy tekint rám, mint egy testvérre, már évek óta.

-Tudoom, csak vicceltem.
Pillantok rá vigyorogva. Remélem azért veszi a lapot és nem fog elátkozni vagy valami ilyesmi. Nem szeretném, főleg hogy amennyire szép meg érdekes személyiség... szóval elmosolyodik, úgyhogy kicsit megnyugszom. Addig is visszafordítom a fejemet a táncolók felé, majd amikor újra megszólal, felveszem a szemkontaktust, már ha ő is.
-Kösz. Szerintem is röhejes lenne, de nem valószínű, hogy túl sokáig rohangálnék.
Felvont szemöldökkel rázom meg a fejemet. Kicsit oldódik a hangulat, aminek nagyon örülök. Sokszor sikerül megoldanom az ilyen problémákat, csak nem ilyen sokáig tart általában. Viszont valahol ezt is el kell kezdeni és ahogy látom egész jó megy. Eddig... most hogy hogy lesz később, az egy nagyon jó kérdés.
-Értem. Akkor ebben hasonlítunk.
Mármint hogy egyikünk sincs bandában, de mindketten táncolunk. Kacsintok és aztán kezet rázunk. Jól megjegyzem a nevet. Larael. Már a kézfogása se olyan, mint a többi nőé, úgyhogy ezen ismét el kell hogy mosolyodjak. Egyre több pozitív pontot kap. Nem sokan kapnak nálam ilyeneket, de ő nagyon jó felé halad és ez az, aminek tökre örülök. Keresek régóta egy ilyen személyt, mint ő. Úgy tűnik, csak nyitva kell tartani a szememet és meglesz.
-Hát, mi tart vissza? Táncoljuk le őket!
Pillantok felé, teljesen komolyan mondom a dolgot láthatóan. Nem érdekel, mit fognak szólni rólam a táncosok és az utcabeliek, a többséggel úgyis jóban vagyok. És tök simán benne lennék egy kis mókában, főleg Lara-val. Kíváncsian várom a reakcióját, hogy mit szól az ötletemhez. Kell egy kis izgalom is.

Félreteszem a témát miközben elvigyorodnom. Kíváncsi vagyok, hogy mivel fog előrukkolni legközelebb. Már élvezem ezt a napot. Végre valami érdekesség is van benne!
-Júj! Ne is mondd!
A babonás öreglányokra mindig eszembe jut a nagyanyám, aki anno mennyire el volt szállva az ilyen dolgoktól. Az álmok valóra válásától kezdve a jósláson át egészen a babonákig. Szuper nem? Mindig röhögtem rajta egyet amikor elkezdte mesélni a hülyeségeit. Csak egyszer nem. A Bloody Mary-s sztorija után, de akkor még kisebb voltam. Az brutális volt.
Aztán beleegyezik! Beleegyeziik! Tálcol velem. Ezaz! Fél siker. Szintén ellököm magam a faltól és utána megyek. Nem nagyon vagyok benne ezekbe a hirtelen táncolásos dolgokba, szóval csak követem Larát. Igyekszem figyelni és alkalmazkodni. Nem lehet rám mondani, hogy nem tudok táncolni, mert elég sok minden megy, főleg, hogy kondiba tartom magamat. A cigi mellett nehéz volt, de belejöttem és végül már meg is szoktam. A kocka hasamon látszik is. Az ingemet kigombolom, néhány nő a hátam mögött össze is súg. Tudom, hogy jó képű vagyok és hogy jó a testem, úgyhogy nem nagyon zavartatom magam a dolgokon. Közelebb lépek, egy kicsit körbefordulok, ameddig Lara elintézi a zenét. Csinálok magunknak egy kis táncra való helyecskét, egy kört. Mikor Lara visszaér csak elvigyorodom. Ahogy elkezd mozogni meg minden, most még jobban tetszik nekem. Kicsit megfigyelem, aztán kezdek el én is valami jó kis mozdulatokat bevetni, amelyek inkább kihívóak és merészek mint olyanok, ahogy az iménti banda táncolt. Próbált táncolni...
A hátamon is pörgök meg minden, akár még a fejemen is, de azt még kicsit finomítanom kell, ha nem akarom kitörni a nyakamat. Fél szemmel figyelem Lara mozdulatait, próbálok vele összhangban mozogni és egészen jól nézünk ki így együtt. Van egy olyan érzésem, hogy mi jó kis csapat lennénk. Nem tudom mit szólna hozzá, ha egy kétszemélyes csapatba kezdenénk. Jó ötlet lenne, csak lehet, hogy nem tudnánk vele ettől többet kezdeni. Nem szólalok meg, csak táncolok és nézelődök és figyelem a hátunk mögött lévőket. Láthatóan nem tetszik az előző csapatnak, akit letáncoltunk, hogy mi ilyenek vagyunk, viszont a közönség néhány tagja elkezd tapsolni pár résznél .Ez tetszik. Vigyorogva pillantok Larára.

Nem zavartatom magamat. Még mindig nem. Sőt... örülök neki, hogy Laranak is megakad a szeme rajtam. Nem mondom, hogy annyira egoista lennék, de azért... tényleg jóképű vagyok. Ezek csak a tények.
Tényleg meglepően jól tudunk alkalmazkodni egymáshoz. Még senki nem volt, aki ennyire jól tudott volna velem táncolni, elsőre pláne. Kicsit meg is lep a dolog, de annál inkább élvezem. Elvigyorodom, főleg az utolsó mozdulatokon. Igyekszem vigyázni mindenre, nem számít, hogy mit csinál, fogom, táncolok, mindent amit kell. Általában mindent megmozgatok a győzelem érdekében. Ez eléggé látszik is rajtam.
Körülnézek. Az előző csapat felé küldök egy kacsintást, majd felállok. Kezemet nyújtom Laraelnek, felsegítem ha elfogadja. Aztán meghajolok a tömeg felé és kicsit félreállok. Visszaadom a terepet a tömegnek.
-Hm... nekem is bejött. Máskor is csinálhatnánk ilyesmit.
Kacsintok. Tényleg nagyon jó érzés volt meg minden. Kicsit még hátrébb állok, zavar a nagy tömeg most éppen, hogy majdnem össze akarnak nyomni. Kényelmesen nekidőlök a falnak, majd összefonom a karjaim és végignézek Larán.
-Nos... benne lennél?
Ez most valami randiféle is akar lenni, vagy valami hasonló? Már én sem tudom, mit akarok...
-Találkozhatnánk, mondjuk este.
Félmosollyal az arcomon pillantok felé, reménykedve, hogy beleegyezik. Nagyon remélem.

Kíváncsian figyelem. Látom rajta, hogy kicsit sikerült összezavarnom. Felhúzom, majd nekidőlök a falnak és összefonott karokkal figyelem tovább.
-Igyekeztem.
Mosolyodtam el, majd ugyebár arrébb sétáltunk. Kicsit már kezdett irritálni a tömeg, de hát mit kezdjek vele? Semmit... már megszoktam mondjuk egészen jól, csak igyekeznem kellene nem mutatni ezt a "fóbiát" ami mondjuk egészen kicsi ahhoz képest, amilyen lehetne.
Az meg hogy igent mond, csak még nagyobb mosolyt csal az arcomra. Nem gondoltam volna, sőt... Azt hittem, rögtön le fog rázni amint ezt elvégeztük. Bár lehet, hogy sokat dobott az elején az, hogy nem pattantam le róla. Még szerencse, különben nem tartanánk itt sem. Se sehol.
-Szuper. Érted megyek... gyalog.
Vigyorodtam el. Sajnos nincs kocsim, de azt hiszem, látszik is rajtam. Már régóta szeretnék ,de még nem jött össze rá a pénz. Anyámat meg nem szeretném lehúzni. Ígyis kevés van neki is.
-Hazakísérhetlek most? Legalább tudni fogom, hogy hova kell mennem. Ha nem nagy gond. Amúgy... mit melózol?
Kíváncsiskodom. Lehet, hogy már túlzottan is belemerültem a részletekbe, de nem zavartatom túlzottan magamat .Biztos vagyok benne, hogy tudja, hogy nem tolakodás képen kérdezem - mondom ezeket a dolgokat. Kicsit amúgy nekem se ártana már rendbe szednem magamat, szóval, nem maradnék túl sokáig, ha este nyolc körül találkozom vele. Randi... valami jót kellene kitalálnom.